Nemzeti, EURÓPAI UNIOS vagy esetleg az egész világra kiterjedő védjegy oltalom?

A szerződéses szabadság
2017-08-30
2020 Űregyetem Budapesten
2017-09-28

Close-up of judges gavel on a table

Napjaink globalizált világában, ahol az információ fénysebességgel terjed, cég cég után alakul és a versenytársak folyamatos harcot vívnak a fogyasztókért, felmerül a kérdés, mit tehet egy piaci szereplő, amely már jelentős ügyfélkörre tett szert, annak érdekében, hogy a már megszerzett fogyasztói valamely versenytársa által ne válhassanak megtévesztés áldozatává?

A védjegy, mint az áruk és szolgáltatások eredetének azonosítására szolgáló oltalom, lehetővé teszi, hogy hasonló termékeket és szolgáltatásokat az összetéveszthetőség eshetősége nélkül megkülönböztessünk egymástól, így a védjegy jogosultjának már kialakult piaci helyzete védelem alá kerül a konkurens piaci szereplőkkel szemben. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, így különösen szó, szóösszetétel, betű, szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, valamint ezen megjelölések összetétele is. A védjegy lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy kedvező vásárlási tapasztalat esetén később újra a már ismert terméket vagy szolgáltatást válassza, illetve kedvezőtlen tapasztalat esetében elkerülhesse ezeket.

A gyakorlatban az azonos piaci szegmensben tevékenykedő cégek saját termékeiket leggyakrabban egy sajátos lógóval, márkanévvel vagy egy a köztudatba beépített vagy beépíteni kívánt jelmondattal különböztetik meg a konkurens piaci szereplők termékeitől. Azonban annak érdekében, hogy versenytársaik a hasonlóságra alapozva ne használhassák ezen megkülönböztető jelzéseket ezzel megtévesztve a fogyasztókat, szükséges ezen jelzések védjegyoltalom alá helyezése.

A védjegyoltalmi eljárások megindítása előtt két alapvető kérdéskört kell megfontolnunk és eldöntenünk:

  1. milyen területre kiterjedő hatállyal és
  2. milyen áru- és szolgáltatásosztályok vonatkozásában kívánjuk a védjegyünket oltalomban részesíteni.

A védjegy eljárások megindítása előtt ezen kérdések eldöntése kiemelkedő jelentőséggel bír, mert a védjegyoltalom ezen két paramétere határozza meg a megindítandó eljárás típust és a megindítandó eljárás díját, mely díj jelenleg 74.800,- Ft összegtől a több ezer svájci frankos összegig változhat.

A védjegyoltalmi eljárások esetében a megszerezhető védelem területi hatálya alapján három eljárást különböztetünk meg: egy a kizárólag az adott ország területére kiterjedő nemzeti eljárást, a valamennyi európai uniós tagállam területére automatikusan védelmet biztosító európai uniós eljárást és a nemzetközi védjegyoltalmi eljárást, mely alapján a Madridi Megállapodást vagy a Madridi Jegyzőkönyvet aláíró tagállamok vonatkozásában igényelhető oltalom. A védjegyoltalmi eljárások az igen különböző összegű díjak előzetes megfizetését követően indulnak meg, így a kérelem benyújtása előtt mindenképpen javasolt alaposan átgondolni, hogy mely földrajzi terület vonatkozásában tevékenykedik a cégünk, azaz mely országok vonatkozásában van szükségünk arra, hogy az általunk használt védjegyek védelemben részesüljenek, annak érdekében, hogy az általunk kiszolgált fogyasztó azonnal felismerje a termékeinket és ne tévessze össze azt versenytársaink termékével.

Az eljárások közötti lényeges különbség, hogy míg a nemzeti és az európai uniós védjegy eljárás önálló bejelentéssel, mindenfajta előzetes eljárás nélkül megindítható, a nemzetközi eljárás kizárólag egy nemzeti vagy európai uniós védjegybejelentésre alapozva vagy már megszerzett védjegyoltalom kiterjesztéseként indítható meg.

Hangsúlyozandó, hogy a nemzetközi védjegyoltalmi eljárásban sem igényelhetünk a világ valamennyi országára kiterjedő globális oltalmat a védjegyünk részére, kizárólag a Madridi Megállapodást vagy a Madridi Jegyzőkönyvet ratifikáló országokra kiterjedő oltalom igényelhető és kérelmezőként az eljárás díjat országonként kell megfizetnünk, azaz minél több ország területére kérjük kiterjeszteni az oltalmat, annál magasabb összegű eljárási díjat kell megfizetnünk. (tagországok listája: http://www.wipo.int/export/sites/www/treaties/en/documents/pdf/madrid_marks.pdf)

Magyarország területére kiterjedő védjegyoltalmat kérhetünk mindhárom eljárás keretében. Amennyiben kizárólag Magyarország területén nyújt az adott cégünk szolgáltatásokat, abban az esetben a kedvezőbb díjszabású nemzeti eljárás keretében kérhetünk kizárólag Magyarország területére kiterjedő védjegyoltalmat, amennyiben európai uniós eljárást kezdeményezünk a megszerzett európai uniós védelem automatikusan kiterjed valamennyi európai uniós tagállam területére, így Magyarország területére is. A nemzetközi eljárás esetében azonban az eljárás megindításakor a kérelmező jelöli meg a Madridi Megállapodás illetve a Madridi Jegyzőkönyvet aláíró tagállamok közül, hogy pontosan mely államok területére igényli a védelmet, tekintettel arra, hogy a nemzeti és az európai uniós eljárással ellentétben, ahol az adott eljárás alapján szerezhető oltalom területi hatálya adott, a nemzetközi eljárás esetében a jogosult határozza meg, hogy mely országok vonatkozásában indítja meg az eljárást, és minden egyes ország vonatkozásában külön eljárási díjat kell fizetnie (http://www.wipo.int/madrid/en/fees/calculator.jsp).

Az eljárások megindítása előtt meghozandó másik legfontosabb döntés, hogy pontosan mely áru- és szolgáltatásosztályokra kiterjedően szeretnénk igényelni a védjegyoltalmat. Magyarországon a nemzeti eljárásban az alapdíjért három különböző áruosztályra vonatkozóan kérhetünk védjegyoltalmat és amennyiben három osztályon felül több áruosztály vonatkozásában igényeljük a védelmet osztályonként emelkedik az eljárási díj, azonban az európai uniós és a nemzetközi eljárásban az eljárási díj nagysága az első megjelölt áruosztályt követően folyamatosan minden egyes áruosztállyal emelkedik. Az áruosztályonként emelkedő eljárási díj miatt igencsak megfontolandó, hogy cégünk milyen áruk és szolgáltatások vonatkozásában kívánja a védjegyet használni, és javasolt ezen áruosztályokat megjelölni.

Amennyiben a védjegybejelentési eljárás sikeresen zárult és a védjegy lajstromozása megtörténik, mindhárom eljárás esetében 10 évre időtartamra kiterjedő oltalmat szerez a védjegy jogosultja, mely a 10 év letelte után újfent meghosszabbítható. A lajstromba vett védjegyet csak a bejegyzett jogosult használhatja, illetve adhat engedélyt ezen védjegy használatára, így a védjegy harmadik személyek általi engedély nélküli felhasználása jogellenesnek minősül, ennek megfelelően különböző igényérvényesítési eljárások kezdeményezhetők a védjegy jogellenes felhasználójával szemben, így sérelemdíj, vagy kártérítés megfizetése iránti eljárások, mely eljárások jelentős visszatartó erőt jelenthetnek a védjegy jogosulatlan használata ellen.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció: Designed by awesomecontent / Freepik