Mi a közös udvar?

Élettársi kapcsolatok jogi szabályozása
2017-01-29
Írásbelinek minősül-e az email útján tett nyilatkozat?
2017-05-29

Az első – és legkézenfekvőbb – válasz az, hogy egy társasház udvarát több lakó közösen használja. Természetesen ez is egy jó válasz lehet a fenti kérdésre, ugyanakkor a közös udvar kifejezésnek van egy ennél sokkal ritkább jelentése. Ez ugyanis egy ingatlannyilvántartási fogalom is.

De mit is jelent a közös udvar elnevezés az ingatlannyilvántartásban? Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, először nézzük meg hogy „általában” mi a helyzet építkezéseknél. Az általános szabályok alapján az építési telekre épített ház a telek tulajdonosáé lesz – természetesen a tulajdonos és az építtető ettől eltérően is rendelkezhet. Arra is lehetőség van azonban, hogy egy telek több tulajdonos közös tulajdonába kerüljön (mondjuk ½-½ tulajdoni részarányban), és a telekre több házat vagy egy ikerházat építsenek.

Közös udvar esetén egy telekre szintén több házat építettek, a telek valamennyi háztulajdonos közös tulajdonában van tulajdoni arány feltüntetése és meghatározása nélkül, a telekre épített házak – külön helyrajzi számon – külön tulajdonban vannak.

A legtöbb ember közös udvarral még nem találkozott. Részben azért, mert a hatályos ingatlannyilvántartási törvény alapján ilyet már nem lehet létrehozni (ugyanakkor a korábban bejegyzett közös udvarokat nem kellett megszüntetni, tehát azok megmaradhattak), másrészt viszont közös udvar kevés helyen található Magyarországon, elsősorban Sopronban és környékén, valamint a Dunakanyar korábban szerbek és németek lakta településein.

Hogyan néz ki tehát egy közös udvar az ingatlannyilvántartásban? A telek (ami tulajdonképpen az udvar) külön helyrajzi szám alatt, egy úgynevezett törzslapon van feltüntetve, amin szerepel a „közös udvar” megnevezés, a telek főbb adatai, valamint az is, hogy milyen helyrajzi számú házak tartoznak hozzá. Az egyes házak egy úgynevezett „különlapon” vannak feltüntetve, ahol szerepelnek a háznak az ingatlannyilvántartásban szokásos adatai – beleértve a tulajdonos adatait – valamint hivatkozás a közös udvar telkére.

A telek (tehát a „közös udvar”) önállóan forgalomképtelen, annak a tulajdonosai a rajta álló házak tulajdonosai. Annak ellenére, hogy ez a közös tulajdon egyik sajátos formája, mivel önállóan forgalomképtelen, az elidegenítése esetén elővásárlási jog fogalmilag kizárt. A közös udvaron fennálló közös tulajdon osztatlan azaz úgynevezett eszmei hányadrészek nélkül áll fenn. (Ellentétben egy átlagos közös tulajdonú ingatlannal, ahol fel van tüntetve az, hogy az egyes tulajdonostársaknak mekkora az eszmei hányadrésze.) A házak – és az alattuk fekvő földterület – azonban egyes tulajdonosok külön tulajdonát képezik, azokat az általános szabályok alapján lehet adni-venni. A közös tulajdonban lévő közös udvar telekrész valamennyi tulajdonostárs részére biztosítja az ingatlanának megközelítést.

Közös udvar adás-vételénél, kizárólag a külön tulajdonban álló épületet lehet eladni vagy megvenni, az épület tulajdonjogának megszerzésével ugyanis az új tulajdonos a közös udvar tulajdonosává is válik.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fentebb leírt, közös udvarra vonatkozó szabályok csak arra a telekre (és hozzátartozó épületekre) irányadók, ahol az ingatlan-nyilvántartásban a „közös udvar” fel van tüntetve, egy átlag társasház közös udvarára vélhetően továbbra is a társasházi közös tulajdonra vonatkozó szabályok az irányadók.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”