Láncok társaságában – Blockchain-alapú társaságok jövője

Alkotó robotok, avagy vannak-e szerzői jogai egy szoftvernek?
2018-10-05
2018-10-07

Képzeljünk el egy céget, aminek nincsenek dolgozói. Nincsen főnök, nincsenek könyvelők, nincsen székhely, nincsenek irodák, az egész cég egy szoftver. A szoftver végrehajtja a tulajdonosok által elhatározott döntéseket az előre lefektetett módon, majd az előre lefektetett módon minden tulajdonosnak automatikusan kifizeti az osztalékát.

Nem kell jogásznak lennünk ahhoz, hogy a gazdasági társaságok működésének és működtetésének néhány alapvető jellemzőjét belássuk. Természetesen nagyon sokféle forma van, az otthoni nyelvtanítást lehetővé tevő Papa-Mama Bt.-től kezdve a nagy tőzsdei cégekig, de a fontosabb társaságok nagy részének a működése az alábbi rendszer szerint épül fel. Vannak részvényesek, akik a társaság (kezdeti) működéséhez vagy növekedéséhez szükséges pénzt biztosítják, és a pénzért cserébe valamilyen hasznot (mondjuk a részvényeik árainak emelkedését, vagy a társaság által fizetett osztalékot) szeretnének kapni, és vannak a társaság tisztségviselői, akik a kisebb-nagyobb üzleti döntéseket hozzák a társaságokban, ezért cserébe havonta rendszeres fizetést kapnak.

Könnyen belátható, hogy a két csoport érdekei csak részben azonosak. A részvényesek minél több osztalékot szeretnének kapni a társaságtól (lehet, hogy jövőre amúgy is el szeretnék adni a részvényeiket), a társaság vezetői meg inkább egy olyan társaságot szeretnének, ami öt év múlva működik (és öt év múlva is fizetést biztosít nekik). Ezen felül a vezetők nem mindig hoznak jó döntéseket, sőt van, amikor a gyanútlan részvényesek orra elől ellopják a társaság pénzét (vagy nem lopják el, csak szép kocsikat és drága italokat vesznek).

A fenti problémákra a modern jog számos (rész?)megoldást talált, kezdve a vezetők részesedésétől egészen a vezetőket ellenőrző felügyelőbizottságig, de mi egy új megoldást szeretnénk bemutatni.

Decentralizált autonóm szervezetek

A tulajdonosok elektronikusan, blockchain rendszer használatával szavaznak a társasági döntésekben, így könnyen visszakövetheti valamennyi tulajdonos a többiek szavazatát – hiszen decentralizált rendszerben vannak tárolva a szavazatok – és a saját szavazatát vissza tudja követni. Ez – mint később láthatjuk látszólag -megoldja azt a problémát, hogy a társaságok életével kapcsolatos napi döntések jelentős része a tulajdonosok helyett az ügyvezetés hoz meg, mivel a tulajdonosok döntése jelentősen formalizált és időigényes.

Képzeljünk el egy céget, ami egy új projektet akar indítani. A cégnek sok tulajdonosa van, akik gyorsan és elektronikusan, blokkláncok felhasználásával szavazhatnak a projektről. A szavazatokat a decentralizált rendszer blokkláncokban tárolja, és így mindenki számára teljes biztonsággal visszakövethetők a döntések. Ha a projekt eléri a megfelelő támogatottságot, akkor a szoftver automatikusan kifizeti a jóváhagyott összeget. A társaság vezető tisztségviselőit – akik a javaslatokat teszik a tulajdonosoknak – lehet helyettesíteni mesterséges intelligenciával. Persze, erre gyors ellenvetés az, hogy a mesterséges intelligencia ehhez még nem elég fejlett, azonban ez már csak idő kérdése.

Melyek azok a kérdések, amivel egy autonóm módon működő cégnek szembe kell néznie?

  1. A szoftverbiztonság kérdése: Minél nagyobb a társaság, annál hívogatóbb célpontot kínál azoknak, akik fel szeretnék törni a szoftvereket. Az egyik ilyen társasággal a „The DAO”-val ez meg is történt, a hackerek több mint 50 millió USD értékű kriptovalutát loptak el a rendszerből.
  1. Érdeklődés hiánya: Képzeljünk el egy nagy társaságot. Van sok kisrészvényes tulajdonos, akinek bonyolult kérdésekben kellene döntenie. Tegyük fel, hogy van tízezer részvényes, és mindegyik kereshet 10 dollárt azzal (ez egy egységnyi részesedésre jutó osztalék), ha három órát elgondolkozik egy döntésen (mondjuk átolvas egy hosszú dokumentumot). Mi a logikus döntés ebben az esetben? Az, hogy nem olvasom át a dokumentumot, mivel három óra nagyon sok az időmből, nem ér meg 10 dollárt. De még ha el is olvasom, az én szavazatom olyan keveset ér, hogy lényeges különbséget nem tudok vele elérni. Nem is csoda, hogy például a BitShares által működtetett platformok a szavazatok hiányával küzdenek.
  1. Szabályozottság hiánya, és a szabályozási lehetőségek kérdésessége. Egy általánosan működő társaságnál a cégbíróság felügyeleti intézkedést tehet, összehívhatja a közgyűlést, illetve más bíróságok a társaságok vagyonára végrehajtást vezethetnek. Ugyanakkor ez blokklánc-alapú társaságoknál nehezebben működik, hiszen a „kódba” semmilyen bíróság nem tud belenyúlni, és végrehajtást is korlátozottan tudnak rá vezetni (hiszen a rendszer nem fog kifizetést teljesíteni, legfeljebb a fizikai eszközeiket vehetik el). Ráadásul egy központ nélküli, az egész világon szétszórt társaságnál az eljáró bíróságot is nehéz meghatározni. Ez első ránézésre izgalmasnak is tűnhet (ki ne szeretne tag lenni egy törvények feletti társaságban?), de ebből sajnos következik a
  1. Tulajdonosok korlátlan mögöttes felelőssége. Ha nincs létező jogi személy, akkor szerződő félként ki áll a szerződés másik oldalán? Jelenleg úgy tűnik, hogy a tulajdonosok, és a korlátozott (vagy kérdésesen korlátozott) felelősséggel már kevésbé vicces nagyobb projektekben részt venni.

Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy ezek csak ideiglenes problémák. Természetesen lesznek nagy bukások, és lesznek csaló cégek is, de jogalkotásnak nem lesz más választása, mint követni a technológiai fejlődést, és a blockchain alapon működő társaságoknak megfelelő szabályozást biztosítani.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”