Ki felel az ablakból kidobott tárgyak miatti kárért?

Írásbelinek minősül-e az email útján tett nyilatkozat?
2017-05-29
Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
2017-07-26

Vajon kitől követelheti a károsult kárának megtérítését akkor, ha az utcán parkoló autójának szélvédője betörik egy épületből kidobott tárgy miatt? A Ptk. szerint a kiindulási alapot nem a károkozó személye, hanem az fogja meghatározni, hogy honnan valósították meg a kárt okozó magatartást.

A Ptk. úgy rendelkezik, hogy egy tárgynak a lakásból vagy másakár iroda vagy raktár céljára szolgálóhelyiségből való kidobásával kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a lakás vagy a helyiség bérlője vagy jogosult használója felelős a károsulttal szemben. Abban az esetben,ha a lakást maga a tulajdonos használja, az okozott kárért ő maga felel, ha pedig több bérlőről/használóról beszélhetünk, akkor a károsulttal szemben mindegyikük az egész kár megtérítésével tartozik,de bármelyikük teljesítésével, a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik, az ő felelősségük tehát egyetemleges.

Az előzőekben említett szabálylényegéül a károsult védelme szolgál, az esetek nagy többségébenugyanis nehezen állapítható meg, hogy pontosan ki okozta a kárt.A bérlőnek vagy használónak természetesen lehetősége van arra, hogy megnevezze a károkozót, amelynek következtében a bérlő/használó kezesként felel, és csak akkor köteles a károsultkárát megtéríteni, ha az általa megnevezett személy nem teljesít.

A bérlő/használó abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul (pl. betörőként) tartózkodott a helyiségben. Itt a hangsúly a bizonyításon van, nem elég tehát megnevezni a lakásban/helyiségben jogszerűtlen tartózkodó károkozó személyét.Ezzel szemben a lakásban jogszerűen tartózkodók, így a családtag, az ügyfél vagy a rövid időre befogadott vendég károkozása esetén a bérlőnek vagy a használónak vétkességtől függetlenül fennáll a kárért való felelőssége

Más a helyzet, ha a tárgyat nem a lakásból, hanem az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből (pl. lépcsőházból) dobták, ejtették vagy öntötték ki, ugyanis az okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel, azonban nem mentheti ki magát az épülettulajdonos arra hivatkozással, hogy a károkozó jogszerűtlenül tartózkodott a közös használatra szolgáló helyiségben/épületrészben.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fentiekben leírt szabályoknem érintik a kár megtérítésére kötelezett személynek (bérlő/használó/épülettulajdonos) azt a jogát, hogy a kár megtérítését követelhesse a károkozásért egyébként felelős személytől. E rendelkezés alapján tehát a felelősségre vont személy az általa kifizetett kártérítést (mint saját kárát)az általános kártérítési szabályok szerint átháríthatja a tényleges károkozóra.

Összefoglalva tehát a károsultnak a kártérítési felelősség megállapításáhoznem a károkozó személyét, hanem azt kell bizonyítania, hogy pontosan melyik lakásból történt a kidobás/kiejtés/kiöntés. A korábban felvázoltak alapján tehát a bérlő vagy használó kimentheti magát a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tárgyat nem a lakásból/helyiségből, hanem az épületnek a közös használatára szolgáló helyiségéből dobták ki.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”