Írásbelinek minősül-e az email útján tett nyilatkozat?

Mi a közös udvar?
2017-02-20
Ki felel az ablakból kidobott tárgyak miatti kárért?
2017-06-30

Polgári jogunk számos esetben írásbeli alakot rendel egy szerződés (illetve az ahhoz kapcsolódó jognyilatkozat) érvényességéhez, ezen felül a szerződő feleknek is lehetőségük van arra, hogy a közöttük létrejött szerződésre kötelező írásbeliséget írjanak elő, vagyis az ennek tekintetében a későbbiekben megteendő nyilatkozatok csak abban az esetben lesznek, lehetnek érvényesek, ha azokat a nyilatkozó írásban teszi.A kötelező írásbeliség elmulasztása a szerződés vagy a jognyilatkozat semmisségét eredményezi, így abból jogok és kötelezettséget nem származhatnak. A XXI. századra felgyorsult technikai fejlődés a szokásos kapcsolattartási formák megváltozását hozta magával, ennek eredményeként az elektronikus (elsősorban e-mailes) kommunikáció tömegessé és – bizonyos esetek kivételével – általánossá vált. Kijelenthető, hogy ez a változás egyszerűbbé, gyorsabbá és költséghatékonyabbá tette az emberek közti kommunikációt, de vajon az írásbeli alakhoz kötött szerződéses jogviszonyokban is képes elérni ezt a jótékony hatást? Másképp megközelítve a kérdést: egy elektronikus üzenet keretében megtett nyilatkozat tekinthető-e írásbelinek? Az alábbiakban erre keressük a választ.

Ahogy arra fent utaltunk, kötelező írásbeliséget jogszabály (így például a Ptk. az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés esetén) vagy a felek rendelkezése írhat elő (például egy kölcsönszerződés keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerződés módosítása, illetve az annak kapcsán tett minden nyilatkozat kizárólag írásban érvényes). Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek egy olyan típusú szerződést, amely a Ptk. szabályai szerint nem kizárólag írásban érvényes, írásba foglalnak, azonban nem írják elő benne a módosítás, illetve a kapcsolódó jognyilatkozatok írásbeli alakhoz kötöttségét, ezek akkor is érvényesek lesznek, ha azok szóban vagy ráutaló magatartással születnek, tehát ilyen esetben az e-mailes csatornán megtett nyilatkozatok alkalmasak a szerződés alakítására. Más a helyzet kötelező írásbeliség esetén, ugyanis a Ptk. rögzíti, hogy „a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta” (Ptk. 6:7. § (2) bekezdés). Figyelemmel arra, hogy az elektronikus levél nem minősül aláírtnak (még akkor sem, ha az e-mail küldőjének beillesztett aláírását tartalmazza), az abban foglalt nyilatkozatot nem lehet írásbelinek tekinteni e rendelkezés alapján.

A Ptk. azonban – követve és kiszolgálva a technikai fejlődés hozta igényeket – tartalmaz egy kiegészítő szabályt e tárgykörben, amely az aláírt nyilatkozaton túlmenően írásbeli minőséggel ruházza fel azt a nyilatkozatot is, amely az alábbi konjunktív (együttes) feltételeknek megfelel: (i) a nyilatkozat közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, (ii) a nyilatkozattevő személyének és (iii) a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor (Ptk. 6:7. § (3) bekezdés). Amennyiben tehát a nyilatkozat kétséget kizáróan igazolni tudja az azt tevő személyét és a megtétel időpontját, továbbá annak tartalma utóbb megmásíthatatlan, azt írásbelinek kell tekinteni. Kérdésként vetődik fel, hogy az elektronikus üzenet rendelkezik-e ezekkel a kellően absztraktan meghatározott sajátosságokkal? A válasz megtalálásához a Ptk.-hoz fűzött Nagykommentár nyújt segítséget, ugyanis rámutat arra, hogy a fent rögzített feltételek szóhasználata az elektronikus aláírásról szóló – időközben hatályon kívül helyezett – 2001. évi XXXV. törvény fogalomrendszerével állnak összhangban. Ebből levonható az a következtetés, hogy ezt a kisegítő (kiegészítő) szabályt a jogalkotó a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok írásbelinek minősítése érdekében vezette be, nem pedig azért, hogy egy egyszerű elektronikus üzenetet – amelynek tartalma megváltoztatható, továbbá az azt küldő személyt sem képes egyértelműen azonosítani, csupán azt az elektronikus levélcímet, amelyről az üzenet elküldésre került – ruházzon fel ezzel a tulajdonsággal. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy az egyszerű e-mail útján küldött nyilatkozat nem tekinthető írásbelinek a Ptk. fogalmi körében, e meglátást a Nagykommentár explicit módon is megerősíti. Természetesen abban az esetben, ha az e-mailt annak küldője elektronikus aláírással látja el (és ekként annak tartalma módosíthatatlanná válik), az írásbeli jelleg megállapítható lesz.

Szükséges még szót ejteni arról az esetről, ha valaki egy aláírt (keltezéssel ellátott) és utóbb elektronikussá alakított (vagyis beszkennelt) nyilatkozatot küld meg a szerződéses partner részére e-mail csatolmányaként. Tekintettel arra, hogy az ekként a címzetthez eljuttatott nyilatkozat kétséget kizáróan aláírásra került, illetve arra, hogy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének minden fogalmi elemét kimeríti, írásbeli jellege nem lehet vita tárgya. Megjegyzendő, hogy ilyen esetben – ha a nyilatkozat megtételének és elküldésének időpontja eltér egymástól – nem az e-mail postázásának, hanem a nyilatkozat megtételétnek (aláírásának) dátuma bír relevanciával feltéve, hogy nem annak megérkezéséhez kapcsolódik joghatás.

Gyakorlati példát felhozva: ha az ingatlan vevője egyszerű e-mail üzenet keretében tesz a már írásban megkötött adásvételi szerződéstől elálló nyilatkozatot, úgy az – főszabály szerint – nem lesz alkalmas arra, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntesse azt. Abban az esetben viszont, ha aláírt és beszkennelt elálló nyilatkozatát e-mail mellékleteként juttatja el az eladóhoz, úgy az azzal célzott joghatás bekövetkezik (feltéve, hogy a nyilatkozat a címzetthez megérkezett – ezt vita esetén a nyilatkozattevőnek kell igazolnia).

Az írásbeliségnek nem csupán a szerződéses kapcsolatok teljesítése során, hanem például felszámolási eljárás megindításához kapcsolódóan is lehet jelentősége. Hitelezői kezdeményezésre akkor állapítja meg egy gazdasági társaság fizetésképtelenségét és rendeli el felszámolását az illetékes törvényszék, ha az adós – további, e helyütt nem részletezendő feltételek bekövetkezte mellett – határidőben nem vitatja (írásban) a vele szemben támasztott követelést. A fentiek alapján egyértelműnek tűnik: ha ez a vitatás e-mail útján történik, úgy nem alkalmas a felszámolás elrendelésének meggátlására. A Kúria 2015. június 2. napján meghozott határozata (http://www.lb.hu/hu/fizkepugy/gfv-vii3041720142-szamu-hatarozat) szerint azonban kivételes esetben az e-mail útján történő vitatás is minősülhet írásbelinek (a Cstv. szempontjából). Ehhez az szükséges, hogy az adós és a hitelezője közötti bevett kapcsolattartási forma legyen az elektronikus út, továbbá, hogy a felek közötti kommunikáció zárt láncolatot alkosson (vagyis annak tartalmát – utóbb – ne lehessen megváltoztatni). A Kúria kiemelte, hogy a vitatás írásbelisége szempontjából annak van jelentősége, hogy annak megtörténte, tartalma és időpontja utólag is ellenőrizhető legyen (tehát részben a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását kívánja meg ilyen esetben a legfőbb bírói fórum).

Összegzésképpen kijelenthető, hogy – főszabály szerint – az egyszerű, vagyis elektronikus aláírást nélkülöző e-mail útján történő nyilatkozattétel nem tekinthető írásbelinek, ide nem értve azt az esetet, ha aláírt és beszkennelt nyilatkozat továbbításának eszköze az elektronikus levél. Ezt a szabályt némiképp árnyalja a felszámolási eljárások keretében kialakulóban lévő azon gyakorlat, miszerint írásbeli vitatásnak minősülhet egy e-mail útján küldött nyilatkozat is, meghatározott feltételek fennállása esetén.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció: Designed by Freepik