Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban

Ki felel az ablakból kidobott tárgyak miatti kárért?
2017-06-30
A rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom gyakorlati vonatkozásai
2017-07-26

Amikor valami vitánk van a szomszéddal, az építtetővel, a mesterrel vagy azzal a morózus emberrel a második utcából, akitől a jónak kinéző használt autót vettük, ami most azért valahogy nem akar elindulni, akkor mindenki fejében megjelennek a hosszú és nehézkes bírósági eljárások, aminek a végén majd talán születik egy számunkra kedvező ítélet. De ez nem feltétlenül szükséges.

Amikor valami vitánk van a szomszéddal, az építtetővel, a mesterrel vagy azzal a morózus emberrel a második utcából, akitől a jónak kinéző használt autót vettük, ami most azért valahogy nem akar elindulni, akkor mindenki fejében megjelennek a hosszú és nehézkes bírósági eljárások, aminek a végén majd talán születik egy számunkra kedvező ítélet. De ez nem feltétlenül szükséges.

Ahhoz azonban, hogy a bejegyzés témájához megérkezzünk, egy kicsit távolabbról kell indulnunk. Amikor egy bíró határozatot hoz, ő a hatályos jogszabályok alapján bírálja el a kérdést, Vannak azonban olyan kérdések – és ez például építésügyi vagy műszaki kérdéseknél nagyon gyakori – amikor a bírósági eljárásnak egy fontos része egy olyan kérdés eldöntése, amihez az eljáró bírónak nincsen szakértelme. A kivitelező hanyagsága miatt nem lett kész időben az épület, vagy az építtető adta meg rosszul a paramétereket? Miért nem indul az autó? Mennyit ért az a szép bélyeg, ami elégett a lakástűzben? A jogszabály ilyenkor azt írja elő, hogy a bírónak szakértőt kell kirendelnie (ugyanis olyan szakkérdésben kellene döntést hoznia, amihez ő nyilvánvalóan nem ért).

Azért, hogy a szakértő pártatlansága (elvileg) biztosítva legyen (ha a felek nem tudnak megállapodni a szakértő személyében – márpedig elég ritkán tudnak megállapodni), akkor a szakértőt a bíróság saját döntése alapján rendeli ki egy szakértői névjegyzékből. (Mivel a bírók gyakran tárgyalnak hasonló ügyeket, a tapasztalat szerint több bírónak is van kedvenc szakértője egy-egy témában, akit szívesen kirendel.) A szakértőhöz a bíróság és a felek is intézhetnek kérdéseket, és a fentiek után könnyen beláthatjuk, hogy bizonyos ügyekben nagyon sokat számít a szakértő véleménye. (Az utóbbi időben számos botrány jelent meg a sajtóban a szakértőkkel kapcsolatosan, ezzel – mivel szorosan nem kapcsolódik a bejegyzés témájához – mi most nem foglalkozunk.)

Ha azonban a per megkezdése előtt már rendelkeznénk a szakértő véleményével, – ami alapján a bíróság lehet, hogy végső döntést meghozza – akkor sok minden sokkal könnyebb lenne. Ha kiderül, hogy nem nekünk van igazunk, akkor talán el sem indítjuk a pert, de egy erősebb szakvélemény birtokában könnyebb lehet az ellenfelet is rábírni a peren kívüli egyezségre. Nem is szólva arról, hogy az építkezést be kell fejezni, az autót meg kell javíttatni, tehát azok az élethelyzetek, amik egy bírósági eljárásban a bizonyítás alapjául szolgálhatnak, gyorsan megváltoznak.

A fentiekre egy nagyon jó – és kevéssé ismert – megoldást kínál az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásában. Ennek módja az, hogy a kérelmező a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti közjegyzőnél kérje igazságügyi szakértő kirendelését (a kérdések megjelölésével). Ennek – a szakértői díj letétbe helyezésén túl – két feltétele van, az egyik az, hogy a kérdésben per vagy büntetőeljárás ne legyen folyamatban, a másik pedig az, hogy legyen olyan személy, aki ért a témához (tehát szakértőként ki lehet rendelni). További hátránya – a bírósági bizonyításhoz képest – az, hogy ellenérdekű felet nem lehet az eljárásban részvételre kötelezni.

Ha viszont már rendelkezünk a szakvéleménnyel (esetleg a kedvező szakvéleménnyel), akkor ezt a szakvéleményt csatolni kell a keresetlevélhez, és a bíróság úgy fogja elfogadni, mint az általa kirendelt szakértő által adott szakvéleményt, ami több előnnyel is jár:

Általában nem fog sor kerülni másik szakértő kirendelésére (ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fél által hozott magánszakértő ne tehetné aggályossá a szakértő szakvéleményét, ugyanakkor az előny itt van);

A Pp. általános, költségviselésre vonatkozó szabályai az irányadók a szakértői díjra is, azaz pernyertesség esetén a másik fél viseli.

Mivel tehát a bíró ezt fogja figyelembe venni, egy ilyen birtokában sokkal könnyebb lehet az egyezkedés.

Tehát ez egy jó eszköz lehet a kezünkben, ugyanakkor mindenképpen érdemes előtte konzultálnunk egy ügyvéddel, ugyanis találkoztunk már olyan eseti döntésekkel, amikor a szakértő szakvéleménye bizonyos okokból használhatatlannak bizonyult.

És végül arról se feletkezzünk meg, hogy hogy lehet az, hogy a szakértő azt mondja, hogy az, hogy a másik fél hibás teljesítése miatt az üzem leállása napi 1 000 000,- Ft-ba került, de a bíróság nem biztos, hogy ezt mind meg fogja ítélni (mert figyelembe veszi a kártérítésre, szerződésszegésre stb. vonatkozó szabályokat).

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció:  Designed by Alekksall / Freepik