Élettársi kapcsolatok jogi szabályozása

Kell-e féltenünk az adatainkat?
2016-12-03
Mi a közös udvar?
2017-02-20

Az elmúlt évtizedekben lezajlott változások hatására hazánkban is szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a házasságon alapuló családmodellt egyre kevesebben választják követendő példaként, míg ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik az élettársi kapcsolatok száma. Mivel a különböző kapcsolati formák közötti kiigazodás korántsem egyszerű, fontosnak tartjuk az egymástól való elhatárolásukat a hatályos jogi szabályozás bemutatása alapján.

Az elmúlt évtizedekben lezajlott változások hatására hazánkban is szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a házasságon alapuló családmodellt egyre kevesebben választják követendő példaként, míg ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik az élettársi kapcsolatok száma. Mivel a különböző kapcsolati formák közötti kiigazodás korántsem egyszerű, fontosnak tartjuk azegymástól való elhatárolásukat a hatályos jogi szabályozás bemutatása alapján.

Ma Magyarországon a házasságon kívüli partnerkapcsolatokon belül megkülönböztetjük az élettársi kapcsolatot és a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot. A két kapcsolati forma elkülönítése lényeges, ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolat egy önálló intézmény, nem pedig az élettársi kapcsolat egyik típusa.

A Ptk. alapján az élettársi kapcsolat létrejöttének 4 feltétele, hogy két – akár külön akár azonos nemű – személy:

  1. együtt él;
  2. közös háztartásuk van;
  3. közöttük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, illetve
  4. egyiknek sem áll fenn mással házassági, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata

Az élettársi kapcsolat a felek közötti tényleges együttélésen alapuló viszony, amely az együttélés tényével jön létre, nem szükséges hozzá sem meghatározott idejű együttélés, sem hatósági közreműködés. A regisztráció egy lehetőség az élettársak számára, amelyet 2010. január 1-jétől vehetnek igénybe és ezáltal kérhetik bármelyik közjegyzőnél történő nyilvántartásba vételüket. Hangsúlyozzuk, hogy a nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, alapvetően a kapcsolat fennállásának és annak időtartamának bizonyítását könnyíti meg például a közös vagyon megosztása vagy akár az apai jogállás keletkezése során, ugyanis a Ptk. alapján apasági vélelmet keletkeztet, ha az élettársak,kapcsolatuk fennállása alatt reprodukciós eljárásban vettek részt és a gyermek származása ennek az eljárásnak a következménye.

Kitekintve a vagyoni viszonyaikra, az élettársak között életközösségük idejére egy törvényes vagyonjogi rendszer jön létre, de lehetőségük van akár élettársi vagyonjogi szerződés megkötésére is (a vagyonjogi kérdésekkel részletesebben egy későbbi blogbejegyzésben foglalkozunk majd).

A bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályokat a 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Bét.) vezette be. Lényeges különbség, hogy az élettársi kapcsolattal szemben a bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között állhat fenn és keletkezésének – a házassághoz hasonlóan –meghatározott alaki követelményei vannak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló státuszt eredményez és anyakönyvezésre is kerül. A partnerkapcsolatot alapvetően a felek anyakönyvvezető előtti kijelentése hozza létre, így maga a bejegyzés inkább deklaratív jellegű. Jelentős szabály a törvényben, hogy amennyiben a Bét. eltérően nem rendelkezik, a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra is megfelelően alkalmazni kell, így a vagyonjogi következmények teljesen azonosak a házasság vagyonjogi hatásaival. Hangsúlyozzuk azonban, hogy bizonyos joghatásaiban ez a típusú kapcsolat eltér a házasságtól, nem keletkeztet ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolat többek között apasági vélelmet és nem fogadhatnak örökbe a felek közösen sem idegen gyermeket, sem a másik vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét.

A bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban a közjegyző is megszüntetheti, azonban, ha a felek olyan járulékos kérdésekben, mint a bejegyzett élettársakat egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata és a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével- nem tudnak megegyezni közjegyzői okiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban, a bíróság bonthatja fel bármelyik bejegyzett élettárs kérelmére.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”