Az ingatlan adásvételi előszerződések egyes kérdései

Kiemelt jelentőségű ügyben nyert jogerősen az állam Budaörs ellen
2017-10-15
A postás hányszor csenget?
2017-10-31

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb, 2017. évi I. negyedéves összefoglalója1 szerint 2016-ban Magyarországon 146 ezer lakást értékesítettek, amelyből 5 ezer új építésű volt. Habár ez utóbbi szám a teljes értékesített mennyiséghez képest jelenleg elenyészőnek tűnik (3,3%), az OTP Lakóingatlan Értéktérképszerint a kiadott építési engedélyek számának meredek emelkedéséből arra lehet következtetni, hogy az értékesített új építési lakások száma az első építési beruházások befejezésével robbanásszerűen emelkedni fog. A közelgő ingatlanpiaci boom következtében várhatóan elterjedhet az előszerződés alkalmazása is, amely azonban egyik fél számára sem kockázatok nélküli.

Különösen új lakások értékesítése esetén gyakori, hogy a szerződő felek az – ekkor jellemzően még csak a tervezőasztalon létező – lakás vonatkozásában előszerződést kötnek egymással, egyben a lakás „előzetes biztosítása” ellenében a vételár meghatározott részében különböző jogcímeken (foglaló, regisztrációs díj) pénzösszeg kerül megfizetésre. Felmerül a kérdés, hogy a megkötött előszerződés alapján a szerződő feleket milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik

Az előszerződés fogalma

Az előszerződés legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan „ígérvény”, amellyel a felek egymással szemben arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Tehát az előszerződés közvetlen tárgya nem az (sokszor még az ingatlan-nyilvántartásban önálló tulajdoni lapon nem szereplő) ingatlan tulajdonjogának átruházása, hanem az, hogy a felek megállapodásukkal szerződéskötési kötelezettséget vállaljanak egymással szemben.

Ahhoz, hogy az előszerződésből bírói úton kikényszeríthető kötelezettség származzon a szerződés megkötésére, az ingatlan adásvételi előszerződésnek a Ptk. 6:73. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  1. tartalmazza a felek kifejezett megállapodását abban, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek,
  2. tartalmazza a felek megállapodását az előszerződés alapján megkötendő szerződés lényeges feltételeiben, valamint
  3. az ingatlan adásvételi szerződésre előírt alakban kerül megkötésre.

Az első feltétel vonatkozásában kiemelendő a Kúria által több közzétett eseti döntésben (BH2014.243., BH2015.249.) is megerősített követelmény, hogy az előszerződés létrehozásához a felek szándékának kifejezetten előszerződés megkötésére kell irányulnia, valamint, hogy e szándéknak a szerződés tartalmából is egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

A második feltétellel összefüggésben elsősorban a XXV. számú Polgári Elvi Döntés tartalmaz iránymutatásokat. Eszerint az ingatlan adásvételi szerződés lényeges feltételeinek tekinthető a) a szerződő felek, b) az adásvétel tárgyát képző ingatlan(ok), és c) a vételár megjelölése, d) annak  felek általi kifejezése, hogy adásvétel történt, továbbá az új Ptk. hatálybalépésével e) a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás is. Ez utóbbi vonatkozásában a Ptk. 6:63. § (2) bekezdés alapján egy kérdés akkor tekinthető lényegesnek minősítettnek, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Erre tekintettel a későbbi félreértések elkerülése végett célszerű már az előszerződésben rögzíteni az egyes vételárrészek megfizetésének határidejét, a hitel és az önrész arányát, a megvásárolandó ingatlan paramétereit, valamint minden egyéb lényeges feltételt, amennyiben azok az előszerződés megkötésekor már ismertek a felek számára.

A harmadik feltételt jelentő alakisággal kapcsolatban az alábbiak rögzíthetőek. A Ptk. 6:215. § (2) bekezdés alapján az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez az írásba foglaláson túl főszabály szerint sem közokiratba foglalás, sem ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges. E követelmények nem érvényességi kellékek (azaz az előszerződés érvényességéhez sem szükségesek), hanem az Inytv. 32. § (3) bekezdése alapján az ingatlan adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre való alkalmasságához (azaz a tulajdonjog bejegyzéséhez) szükségesek.

A fentiek alól kivételt képez, ha a szerződő felek valamelyike írni vagy olvasni nem tudó vagy nem képes személy, vagy olyan személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen a szerződés készült. Ilyen esetben a Ptk. 6:7. § (4) bekezdés alapján közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás szükséges mind az előszerződés, mind a szerződés érvényességéhez.

Az előszerződés joghatásai

Az érvényes előszerződés alapján a feleknek kötelmi igénye keletkezik egymással szemben a végleges adásvételi szerződés megkötésére. A kötelmi jellegből fakadóan, ha az eladó az előszerződésben vállalt kötelezettsége megszegésével harmadik személynek adja el az ingatlant, a vevő a szerződés létrehozását nem kérheti, a kötelmi jellegből fakadóan pusztán kártérítésre tarthat igényt (BH2001.421.). Azaz, ha a megvásárolni kívánt ingatlant az eladó utóbb más személynek adja el, az eladóval szemben legfeljebb kártérítéssel léphetünk fel.

A legfontosabb különbség a szerződés és az előszerződés között, hogy az előszerződés az irányadó bírói gyakorlat szerint ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan okirat (így ranghelyet sem fog, EBH2012.K.22.). Ennek oka (utalva az előszerződés fogalmánál kifejtettekre), hogy az előszerződés közvetlen tárgya nem az ingatlan tulajdonjogának átruházása, hanem a szerződéskötési kötelezettség megteremtése, amely alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerülhet sor.

A megkötött szerződés jogi minősítése vonatkozásában fontos körültekintően eljárni, mivel az előszerződéshez és a szerződéshez eltérő jogkövetkezmények kapcsolódhatnak. Az ingatlan adásvételi szerződés valamennyi lényeges feltételét tartalmazó, de szerződéskötési kötelezettséget nem rögzítő írásbeli megállapodás nem előszerződésnek, hanem – egyéb feltételek mellett – érvényes ingatlan adásvételi szerződésnek tekinthető.

Kérdéses annak megítélése, hogy jogilag miként minősítendő az érvényes adásvételi szerződésben szereplő azon kikötés, amely szerint a felek későbbi időpontban egymással bejegyzésre alkalmas (jellemzően ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott) szerződést kötnek. Az irányadó bírói gyakorlat szerint lehetséges, hogy egy szerződés egyes részei előszerződésnek, más részei szerződésnek minősüljenek (BDT2008.1720), azaz nem kizárt e rendelkezés előszerződési jellegének megállapítása. Mindazonáltal álláspontunk szerint nem zárható ki, hogy a szerződés bejegyzésre alkalmassá tételéhez – amennyiben az ilyen szerződés létrehozását valamelyik fél megtagadja – szükséges jognyilatkozat a Ptk. 6:184. § alapján ilyen kikötés hiányában is érvényesíthető. A kérdés tisztázása a bírói gyakorlatra vár.

Tisztázásra vár továbbá annak megítélése is, ha a felek az egyes vételárrészek megfizetésekor újabb előszerződést kötnek a következő vételárrész tárgyában, azaz a felek az előszerződésben egy újabb előszerződés megkötésére vállalnak kötelezettséget. A szerződési szabadság elvéből fakadóan ilyen megállapodás vélhetően érvényes, azonban jellemzően nem indokolt.

Az előszerződés alkalmazása

A fentiek alapján – különösen a jogértelmezési kérdésekre tekintettel – esetenként mérlegelendő, hogy indokolt-e előszerződés alkalmazása. Amennyiben megvásárlandó ingatlan szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, általában célszerűbb, ha az előszerződés helyett a felek megállapodását tartalmazó végleges szerződés megkötésére kerül sor az esetlegesen szükséges jogi eszköz (pld. függőben tartás, tulajdonjog fenntartással történő eladás) alkalmazása mellett. A bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződés – szemben az előszerződéssel – ranghelyet fog. Egyes esetekben megfontolandó lehet a nagyobb biztonságot jelentő dologi hatályú vételi vagy eladási jog alapítása is.

Amennyiben a megvásárolni kívánt ingatlan még építés alatt áll (azaz az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként még nem szerepel), előszerződés alkalmazása indokolt lehet, habár ebben az esetben sem kötelező. Mindazonáltal érdemes tisztában lenni vele, hogy az előszerződés számos kockázatot hordozhat. A szerződésben szereplő elállási jog hiányában akkor is szerződéskötésre kényszerülhetünk, amennyiben végül mégsem kívánnánk megvásárolni az ingatlant. Gondot jelenthet továbbá, hogy a szerződéskötés megtagadása szinte minden esetben az előszerződés megkötésével egyidejűleg átadott összeg (jellemzően a vételár egyharmada, egynegyede közötti összeg) elvesztésével jár. A nem kellő körültekintéssel megfogalmazott előszerződés következtében könnyen olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy az elkészült ingatlant abban az esetben is meg kell vennünk, ha az nem a tervezetteknek megfelelő minőségben, műszaki tartalommal készült el. Az előszerződés megkötésének megtagadása csak szűk körben, a Ptk. 6:73. § (3) bekezdésében foglalt együttes feltételek bizonyítása esetén lehetséges.

Előszerződés megkötése esetén érdekeink védelme érdekében minden esetben javasolt jogi képviselő igénybevétele, különösen olyan esetekben, amikor vevőként eljárva az előszerződést az eladótól – a módosítás lehetősége nélkül – „készen kapjuk”.

1http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/lakaspiacar/lakaspiacar171.pdf

2https://www.otpbank.hu/OTP_JZB/file/OTP_Lakoingatlan_Ertekterkep_2017_1.pdf

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció: Designed by Photoroyalty / Freepik