Apportálható-e a domain név?

Property Investment Forum 2017
2017-12-11
MIFID II konferencia
2017-12-18

Manapság talán már valamennyi kereskedelmi szereplő egyetért abban, hogy az interneten való jelenlét kiemelkedően fontos egy vállalkozás mindennapi működésében. A világhálón kulcsszerepet töltenek az ún. domain nevek, amelyek a felhasználók (és potenciális ügyfelek) számára abban nyújtanak segítséget, hogy a nehezen megjegyezhető, hosszú számsorozatból álló IP-cím helyett egyszerű és jellemzően a vállalkozás kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolható rövidebb szó vagy szókapcsolat beírásával elérhető lehessen.

A domain nevek tehát olyan betűkből és/vagy számokból álló egyedi azonosítók, amelyek a számítógépes kommunikációt lehetővé tevő IP-cím helyett a mindennapi felhasználók számára is nagymértékben megkönnyítik egy vállalkozás világhálón történő elérését.

Habár a <.com> vagy <.eu> legfelső szintű tartományok alá tartozó domain nevek elterjedtsége és fontossága vitathatatlan, a hazai piacon végzett kereskedelmi tevékenység esetén nem elhanyagolható a <.hu> végződésű domain nevek jelentősége sem. A domain nevek jelentőségét támasztja alá, hogy a <.hu> nemzeti domain nevek delegálását végző Internet Szolgáltatók Tanácsa által közzétett nyilvános statisztika szerint <.hu> domain alatt delegált domain nevek száma idén átlépte a 700 ezres határt is.[1]

A <.hu> végződésű domain nevek hazai elterjedésével – különösen a Kft.-k esetén az új Ptk. által előírt kötelező törzstőke-emelés következtében – mind gyakoribbá vált, hogy a gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) a gazdasági társaság internetes jelenlétéhez elengedhetetlenül szükséges domain név kerül átruházásra, amellyel kapcsolatban érdemes áttekinteni az ezzel kapcsolatos – nem feltétlenül közismert – szabályokat.

A domain nevek jogi háttere

A <.hu> végződésű domain nevek esetén a kereskedelmi forgalomban „domain név tulajdona” alatt a felek jellemzően a domain néven fennálló azt a jogot értik, amely alapján a domain név használója jogosult az Internet Szolgáltatók Tanácsa által – az igénylő megbízása alapján eljáró regisztrátor igénylése alapján – részére használatba adott (delegált) kifejezés domain névként történő kizárólagos használatára.[2]

Fontos kiemelni, hogy a <.hu> végződésű domain nevek használatba adására (delegálására), fenntartására és törlésére vonatkozó szabályokat – ahogy arra a domain nevekkel kapcsolatos jogvitákban eljáró bíróságok több közzétett döntésben is rámutattak[3]nem jogszabály, hanem a 2001. évi CVIII. törvény 15/A. §-ban megfogalmazott önszabályozás elve alapján alkotott Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ)[4] tartalmazza. A DRSZ – a bírói jogértelmezés és a szakirodalom szerint – ennek megfelelően olyan általános szerződési feltételnek tekinthető, amelynek rendelkezéseit a szerződéses viszonyban állóknak alkalmazni kell.

Az átruházás szabályai

A Ptk. 6:202. § (2) bekezdés alapján valamely jog átruházással történő megszerzéséhez főszabály szerint az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. Jog átruházására irányuló adásvételi vagy ajándékozási szerződés mellett jog átruházására irányuló jogcímnek tekinthető a gazdasági társaság részére a Ptk. 3:9. § alapján teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) is.

A fentiekre tekintettel főszabály szerint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – valamely jog apportáláshoz jellemzően elegendő a tag vagy tagként belépni kívánó személy apportálásra vonatkozó jognyilatkozata és annak a társaság döntéshozó szerve által történő elfogadása.

A DRSZ 7.1 pontjában foglaltak szerint a <.hu> nemzeti domain alá tartozó domain nevek átruházásához az ott meghatározott négy feltétel együttes teljesítése szükséges. A négyes feltételrendszer lényege, hogy az átruházás az előző jogosult közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lemondó nyilatkozatának rendelkezésre állása mellett az új delegálási szerződés megkötésével kezdeményezhető, valamint az új delegálásnak is meg kell felelnie a DRSZ által előírt követelményeknek.

Álláspontom szerint a DRSZ 7.1 pontban előírt követelmények teljesülésének elmaradása, azaz a domain név átruházására irányuló eljárás lefolytatásának elmulasztása, a domain név átruházását önmagában nem teszi érvénytelenné, azonban az átruházási eljárás lefolytatásának hiányában az átruházás nem lép hatályba. Mindaddig, míg a DRSZ 7. pontjában szabályozott átruházási eljárás lefolytatására nem kerül sor, az apportáló technikailag a domain névről a DRSZ 6.1 a) pont szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával szabadon lemondhat vagy a domain nevet másra ruházhatja át. Ebben az esetben – a DRSZ alapján alternatív vitarendezési fórumként működő Tanácsadó Testület közzétett gyakorlata szerint[5] – a szabályszerű átruházás elmaradása csak a hosszabb időtartamot igénybe vevő polgári perben tisztázható.

Konklúzió

A fentiekre tekintettel a címben feltett kérdésre igen válasz adható, azonban nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a DRSZ alapján a domain név társaság rendelkezésére bocsátásához önmagában nem elegendő az apportálás, a domain név átruházása iránt a DRSZ 7. pontjában foglalt eljárás szerint is intézkedni szükséges.

A körültekintő eljárás különösen fontos annak tükrében, hogy a Ptk. 3:98. § enyhébb szabályozást nem engedő rendelkezése szerint a vagyoni hozzájárulás teljesítését elmulasztó tag tagsági jogviszonya – az ügyvezetés erre irányuló felszólítása esetén – a teljesítésre tűzött 30 napos póthatáridő elmulasztása esetén megszűnik, és a tag a teljesítés elmulasztásáért a társasággal szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

Abban az esetben pedig, ha a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról a társaság vezető tisztségviselője a Ctv. szabályai szerint – holott az átruházásra ténylegesen nem került sor – nyilatkozik, megalapozhatja a vezető tisztségviselő a társasággal vagy a hitelezőkkel szembeni kártérítési felelősségét is.

 

[1] http://www.nic.hu/statisztika/

[2] Verebics János: A jogátruházás, jogbérlet egyes sajátos kérdései a domain nevekkel összefüggő hazai jogviták gyakorlatában (GJ 2014/12., 8-14.)

[3] BDT2009. 2149., BDT2017. 3643.

[4] http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.html

[5] Tanácsadó Testület 17/2017. (X. 31.) sz. állásfoglalása (http://www.domain.hu/domain/tt/egyedi_allasfoglalasok/egyedi_allasfoglalasok_17_2017.html)