Ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – Üzleti csalások Kínában

Innováció és megújulás – a JÖSz múltja, jelene és jövője
2018-03-14
25 éves a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda
2018-03-23

Mivel az irodában kínai nyelven is nyújtunk szolgáltatásokat, a Kínához kapcsolódó ügyfeleink mellett alkalmanként kapunk felkéréseket sokféle ügyben. Ebben a blogcikkben egy annyira nem elterjedt, de már többször látott jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Mielőtt leírnánk a csalás lényegét, leszögezzük, hogy számos olyan nagy volumenű szerződést véleményeztünk, ahol az egyik fél kínai cég volt, és a szerződések mindegyike különösebb probléma nélkül teljesedésbe ment, mindkét fél nagy megelégedésére. Kína egy dinamikusan fejlődő gazdaság, óriási üzleti lehetőséggel, és rengeteg ügyes és becsületes üzletemberrel.

A csalás általában ott kezdődik, hogy a magyar céghez bejelentkezik egy kínai cég óriási, de észszerű üzleti lehetőséggel. Amiket láttunk (többek között): kapacitás lekötése hosszú időre, jelentős/hosszútávú adásvételi keretszerződés, hosszútávú bérlet. A kínai fél nagyon komoly cégnek tűnik, fontos üzletemberek szép névjegyek, jelentős európai terjeszkedési terv. Az első hibát itt szokták elkövetni a cégek, ugyanis nem ellenőrzik le a kínai partnert. Természetesen Kínában is van cégjegyzék, igaz kínai nyelven, de jól kereshető.

A következő lépés egy kínai út a magyar partner vezetői részére, ahol bemutatják a cég szép irodáját, munkavállalóit (akik természetesen kínaiul beszélnek csak, amit a magyar partner nem ért). (Ez amúgy nagyon vicces dolog, a cikk írójának több barátja is volt már Kínában „felbérelt nyugati”, aki beült egy szép öltönyben egy munkahelyre, és „külföldi partnerként” viselkedve nyűgözte le a kínai cég lehetséges partnereit, akik nem tudták, hogy a „francia borászként” bemutatott úr valójában egy magyar cserediák.)

Rosszabb esetben a kínai látogatáshoz kapcsolódó szálloda/ellátás költségeit is a magyar fél viseli – néha nagyon túlárazva.

A szerződés megírásakor a kínai fél nagyon készséges – hiszen neki állítólag nagyon sürgős az európai terjeszkedés -, természetesen hajlandó előre fizetni (volt olyan, hogy a sokéves megbízási díj 80%-át azonnal letette volna az asztalra), elfogadja a magyar nyelvet irányadónak (!!), sőt olyat is láttunk, hogy egy jelentős értékű szerződésben a Pesti Központi Kerületi Bíróság / Fővárosi Törvényszék van kikötve eljáró bíróságként.

A szerződés aláírása természetesen óriási esemény, nagy bankett, fontos hivatalnokok, de van egy aprócska probléma (ami általában hirtelen merül fel, sokszor csak ott a helyszínen mondják meg):

1. Kínai állítólag kötött valutagazdálkodású ország, és ekkora összeg kiviteléhez hatósági engedély kell, aminek díja van, és ezt a szerződő felek közösen fizetik (természetesen a szerződésben részletesen meghatározottak szerint);
2. Kínai állítólag kötött valutagazdálkodású ország, és ekkora összegű szerződést kínai közjegyző előtt kell aláírni, aminek díja van, és ezt a szerződő felek közösen fizetik;
3. „Kínában máshogy működnek a dolgok, és ilyen összegű szerződéshez megfelelő kenőpénzt kell letenni a megfelelő emberhez…”
4. Valami egyéb okból más személynek fizetni kell

A fentiek természetesen mind hamisak (bizonyos ügyletekhez valóban szükséges egy vagy több hatósági engedély, ám ezek díja elhanyagolható, legfeljebb pár tízezer forint), de mivel a díj a remélt ügylet mértékéhez képest nem magas (nagyságrendileg 0.07%, ez párezer dollár/euro), a magyar fél óriási örömmel fizeti meg a felét (amiről a kínai fél azt állítja, hogy a törvény/szokás alapján a másik fél fizeti), hogy….

…utána a kínai fél elérhetetlenné váljon a pénzzel együtt.

Az így kifizetett összeg 3 000 – 4 000 EUR, és általában ekkor talál meg minket az ügyfél, hogy mit tud tenni. A válasz: ilyenkor már sajnos semmit.

Amit előzetesen tenni lehet:
1.  Előzetesen ellenőrizni kell a kínai partnert a kínai nyilvántartásban.
2.  Amennyiben bármilyen díjat kérnek előre a kínaiak, pontos jogszabályi hivatkozást kell tőlük kérni. Erre az szokott lenni a válasz, hogy a jogszabály csak kínaiul van meg (nem baj, az irodában értünk kínaiul), erre az a válasz, hogy a jogi szakszöveg más (nem baj, az irodában értünk kínaiul ÉS jogászok is vagyunk), erre általában azt mondják, hogy ez egy helyi gyakorlat. Ezt azért nem kell elhinni, mert Kína ugyanolyan jogállam, mint Magyarország, jelentősebb adminisztratív díjak/kötelezettségek ugyanúgy jogszabályban vannak szabályozva.
3. Mielőtt megfelelő mértékű kenőpénz megfizetésén elgondolkoznánk olvassuk el Agatha Christie „Herkules munkái” című Poirot kötetéből a „A stymphalisi madarak” novellát, ami pont ilyen helyzetről szól, fontos azt látnunk, hogy Kínában ugyanúgy bűncselekmény a vesztegetés. Nem mondjuk, hogy nem fordul elő, de legalább akkora kockázatot vállalunk, mintha ezt a saját országunkban tennénk.

Ha valami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, és az apró különbségek a kínai kultúrával magyarázódnak, akkor mindenképpen javasolt az, hogy keressenek meg minket, szívesen segítünk.

Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”