A postás hányszor csenget?

Az ingatlan adásvételi előszerződések egyes kérdései
2017-10-22
Arsboni Karrier Safary a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodában
2017-12-07

Azt a legtöbben tudják, hogy hivatalos levelet mindenképpen fontos minél előbb (de legalábbis határidőben) átvenni, mivel a hivatalos levelek kézbesítéséhez úgynevezett kézbesítési vélelem kapcsolódik.

De mit is jelent pontosan a kézbesítési vélelem?

Külön törvényekben meghatározott hatósági, bírósági, közjegyzői iratokat az előbb említett hatóságok ajánlott levélként, tértivevénnyel küldenek ki, aminek a kézbesítését a postás kétszer kísérli meg – azaz kétszer dobja be a küldemény megérkezéséről szóló cédulát a postaládába – és ha a címzett nem veszi át, akkor a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül kézbesítettnek kell tekinteni, tehát például onnantól elindulnak a levélben meghatározott határidők.

De mi a helyzet akkor, ha nem egy hivatalos levélről van szó? Ha egy olyan levélről van szó, ami egy olyan nyilatkozatot tartalmaz, amivel valaki fel akar mondani a szerződést, vagy csak egy szerződés szerinti nyilatkozatot szeretne tenni, mondjuk egy vételi vagy egy eladási jogot gyakorolni, vagy esetleg a Csődtörvényben vagy a Lakástörvényben meghatározott felszólítást elküldeni?

Ezeknek a magánlevelekben – nevezzük őket az egyszerűség kedvéért így – elküldött nyilatkozatoknak a hatályosulásához (azaz ahhoz, hogy kifejthessék a küldője által kívánt hatást) az szükséges, hogy a címzett a levelet határidőben megkapja, tehát ahhoz, hogy a jogszabály vagy a szerződés által írt határidőt megtartsuk, a nyilatkozatot nemcsak elküldeni kell, hanem a címzettnek határidőben átvenni is. (Ez alól kivétel az, ha címzett saját hibájából kerül abba a helyzetbe, hogy a nyilatkozatot nem veszi át – például megkapja az értesítést, de nem megy el érte a postára.) Fontos hangsúlyozni, hogy egyedi ügyekben, egyedi körülmények között a bíróság nem közöltnek tekintett olyan nyilatkozatokat is, amik „nem kereste” jelzéssel jöttek vissza, tehát – ahogy a lentiekben is kifejtjük – fontos, hogy az mindenképpen eljusson a címzetthez.

Másik eseti döntésben a bíróság nem ismerte el határidőben megtettnek azt a nyilatkozatot, amelyet annak küldője határidőben postára adott, de a címzett – holott erre módja lett volna – csak a határidő lejárta után vett át. (Ugyanis a nyilatkozat nem a határidőben hatályosult, tehát elkésett volt.)

Mit tegyünk tehát akkor, ha szeretnénk, hogy a leveleink a kívánt joghatást kiváltsák? Kézenfekvőnek tűnik az a válasz, hogy a magánlevelekre is vonatkozik az első bekezdésben leírt kézbesítési vélelem. Ez azonban sajnos nincs így, mivel a törvény általánosságban ilyen rendelkezést nem tartalmaz, így egy nem kézbesített magánlevél esetén sajnos sokféle úton lehet elindulni, és bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásban kell bemutatni a küldés körülményeit.

Vannak részterületek, ahol egyszerűbb dolgunk van. A gazdasági társaságokkal kapcsolatos ügyekben részben segítségünkre lehet a Ptk. 3:91. § bekezdésének (4) pontja, ami a gazdasági társaságokkal (azaz elterjedtebb nevén cégek) kapcsolatosan elküldött levelekre tartalmazza azt a rendelkezést, hogy: „Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.” Ennek megfelelően a „társasággal kapcsolatos jognyilatkozatok” kézbesítésére van kisegítő rendelkezés, ami a hivatalos iratokkal kapcsolatos kézbesítési vélelemhez hasonló szabályokat állít fel.

További érdekes – és friss – változtatást (könnyítést?) tartalmaz a témában a Csődtörvény 2017. szeptember 1. napjától hatályos 27. § (3) szakaszának vonatkozó része, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

„Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,

b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy

c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.”

Tehát a Csődtörvény a törvény szerinti fizetési felszólításokra (amiknek kézhez vétele a felszámolási eljárás szempontjából kiemelten fontos) külön kézbesítési szabályokat állapít meg, ugyanakkor ez nem teszi szükségtelenné (és nem írja felül) az esetleges szerződéses kézbesítési rendszereket, és nem teszi kizárólagossá a postai kézbesítést.

-*-

Ugyanakkor a legtöbb esetre ilyen kisegítő szabály nincsen, ezért a továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy bemutassuk azt, hogy olyan leveleket, amiket magánszemélyek vagy cégek egymásnak küldenek, hogyan lehet eljuttatni a címzetteknek úgy, hogy azt mindenképpen (a másik fél nem együttműködő magatartása esetén is) kézbesítettnek kelljen tekinteni, és így a kézbesítés hatása beálljon. Ezt azonban akadályozhatja a másik fél nem együttműködő magatartása, akinek egyes szerződéses helyzetekben az is lehet az érdeke, hogy a levelet küldő személy a szerződésben meghatározott határidőt ne tudja megtartani.

Ha valakivel szerződést írunk alá, javasolt a szerződésekben kialakítani egy általános kézbesítési/kapcsolattartási rendszert az alábbiak figyelembe vételével:

A feleknek megfelelően legyen rögzítve a kapcsolattartási címük és a kapcsolattartó személy azzal, hogy bármelyik megváltozását a fél a másik félnek észszerű határidőn belül írásban köteles jelezni. (A teljesítési bankszámlaszám megváltozásának jelzését viszont javasolt külön formasághoz kötni, mivel a feltört e-mailról írt félrevezető levelek sajnos nem ritkák.)
Amire sem a szerződés, sem pedig a jogszabály nem kér írásos alakot, azt a nyilatkozatot lehessen e-mailban is megtenni. Ebben az esetben is jelezni kell, hogy a szabályosan elküldött e-mail mikor minősül kézbesítettnek, illetve az e-mailt megkapó fél milyen visszaigazolásra köteles, és ha ez a visszaigazolás elmarad, akkor az elküldéstől számított X. napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a nyilatkozatot írásban kell megtenni, akkor a szerződésben mindenképpen javasolt kialakítani egy, a fentiekhez hasonló rendszert a kézbesítésről (azaz a tértivevényes levelet – amennyiben a címzett nem kereste vagy az átvételt megtagadta – bizonyos idő után kézbesítettnek kell tekinteni), lehetőleg úgy, hogy a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott határidők könnyen betarthatók legyenek. (Ha például egy írásos nyilatkozatot valamely esemény megtörténtétől számított 72 órán belül kell megtenni, akkor lehet, hogy nem szerencsés 10 napot hagyni a kézbesítésre.) Sürgősebb esetekben elő lehet írni futár/futárszolgálat igénybevételét, ebben az esetben is szabályozni kell azt, hogy a feladott levél mikor tekinthető kézbesítettnek.

A fentiekhez kapcsolódóan szükséges azt tudni, hogy a bírósági esetjog elismeri a szerződésben kialakított kézbesítési rendszert. Tehát ha például az egymás közötti szerződésben meghatározunk egy fentiek szerint kialakított rendszert, és a kézbesítést annak megfelelően kíséreljük meg, de a kézbesítés a másik fél hibájából meghiúsul – mert mondjuk nem kereste, vagy a szerződésben meghatározott kapcsolattartási címen (aminek a változását a szerződés szerint jeleznie kellett volna) nem elérhető – és beáll a szerződés szerinti kézbesítési vélelem, a bíróság a levelet kézbesítettnek tekinti.

Azonban gyorsan felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha a szerződésünkben nincsen ilyen rendszer, vagy pedig egy jogszabályban előírt nyilatkozatot (mondjuk egy elővásárlási jog gyakorlásáról szóló értesítést) szeretnénk eljuttatni valakinek.

A legbiztosabb az, hogy ha személyesen (esetleg két tanúval) megyünk el és aláíratjuk a címzettel a nyilatkozat átvételét. (Bizonyos ingatlanoknál – amik osztatlan közös tulajdonban vannak – nem ritka a szomszédokat egyenként körbejáró eladó, például az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatok beszerzése, illetőleg a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidők elteltének bizonyíthatósága érdekében).
Érdemes elgondolkozni a futárszolgálat használatán is.
Ha a postát választjuk, mindenképpen ajánlott, tértivevényes levélként adjuk postára, hiszen egy esetleges eljárásban tudjuk bizonyítani a postára adás napját, valamint azt a napot, amikor a kézbesítést megkísérelték.
Ha határidőben kell megtennünk valamit, akkor tegyük meg minél előbb, hogy mindenképpen csak határidőben legyen lehetősége átvenni. (Ez fontos lehet mondjuk az elévülésnél, ahol a régi Ptk. alatt keletkezett kötelmek elévülésére továbbra is a rég Ptk. az irányadó, de az új Ptk. szerinti elévülésnél is meg kell érkeznie a csődeljárásba történő bejelentkezésnek az elévülési időn belül).

Összefoglalva: a szerződéseknél, ahol fontos a felek közötti határidőben történő, visszakövethető, pontos kommunikáció, különösen érdemes részletes kapcsolattartási szabályokat kialakítani. Ennek hiányában a bíróság hajlik arra, hogy a Polgári Törvénykönyv általános szabályaiból levezetve a szabályosan feladott, de át nem vett levélben lévő nyilatkozatot hatályosultnak tekintse, de itt a bizonyítási nehézségek miatt fokozott alapossággal kell eljárni.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció: Designed by iconicbestiary / Freepik