A kötbér maximális mértéke

A rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom gyakorlati vonatkozásai
2017-07-26
A szerződéses szabadság
2017-08-30

A kötbér a leggyakrabban alkalmazott szerződést megerősítő, szerződésszerű magatartásra ösztönző biztosíték (mellékkötelezettség), amely egyfajta átalány-kártérítési funkcióval rendelkezik.

A kizárólag írásban kiköthető kötbér arra az esetre szolgál, ha a kötelezett olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít.

Az alapvetően felróhatósági alapú szankciót az különbözteti meg az általános kártérítéstől, hogy kötbér kikötésekor a szerződésszegéssel bekövetkezett kár összegének bizonyítására nincs szükség, sőt olyan esetben is követelhető, amikor a jogosultnak a nem szerződésszerű teljesítésből eredően kára nem származott.

Fontos azonban rögzíteni, hogy a kikötött kötbér mértékét – a Ptk. 6:188. §-a alapján – a bíróság mérsékelheti, így szükségesnek mutatkozik megtalálni a kötbér azon összegét (mértékét), amely még arányosnak, így bíróság általi mérséklésre okot nem adónak minősül. Figyelemmel arra, hogy a kötbér elterjedtsége okán sokakat foglalkoztat az optimális mérték kérdése, illetve arra, hogy jogszabály nem ad eligazodást ebben a tárgykörben, az alábbiakban a bírósági gyakorlat tükrében vizsgáljuk meg azt, hogy milyen mérték kikötése esetén nem kell bírósági mérsékléstől tartani.

Felmerül a kérdés, hogy tényleg bármilyen esetben számolni kell a bírósági mérséklés kockázatával? A Ptk.-hoz fűzött Kommentár alapján erre csak kivételes esetben kerülhet sor, mégpedig akkor, haa kötbérrel biztosított szerződésszegés és az okozott vagyoni érdeksérelem nem jelentős. Kiemelendő továbbá, hogy a kötbér mérséklésére csakis megfelelő indokok, az arányosság elvének kirívó sérelme és az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján van lehetőség, vagyis a kötelezett kérelme alapján fennálló lehetőség tényleges alkalmazása nem tekinthető gyakorinak.

Figyelemmel a kötelező szabályozás hiányára, illetve az adott eset valamennyi körülményének értékelésére vonatkozó előírásra, nem határozható meg egzaktan az optimális mérték, így az alábbiak csak közelítő jellegű megállapításoknak minősülnek, amelyek a három legtipikusabb kötbérfajta szerint kerülnek differenciálásra.

A) A késedelmi kötbér

A leggyakrabban alkalmazott kötbérfajta tekintetében fellelhető olyan bírósági határozat (BH 1992. 260.), amely explicit módon meghatározza azt az alkalmazható mértéket, amely (még) nem tekinthető eltúlzottnak: „szerződésben a késedelmes teljesítés esetére napi 1%-os mértékű kötbér kikötése nem túlzott, önmagában ezen az alapon kötbérmérséklésnek nincs helye”.Legfelsőbb Bíróság LB-H-PJ-2010-28. szám alatt közzétett eseti döntése is rámutat arra, hogy a szolgáltatás ellenértékéhez viszonyítva napi 1 %-ban meghatározott késedelmi kötbér nem tekinthető aránytalannak.

Kiemelendő azonban, hogy a fent megjelölt mérték is minősülhet eltúlzottnak abban az esetben, ha az eset körülményeiből ez a következtetés vonható le, illetve az ennél magasabb mértékben meghatározott kötbér is lehet arányos a felmerülő egyéb sajátosságok figyelembe vételével. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság által meghozott, LB-H-PJ-2010-49. szám alatt közzétételre került eseti döntés. Az ennek alapjául szolgáló eljárásban vizsgált ügyben 2.250.000,- Ft-os vállalkozói díjról szóló szerződésben napi 5.000,- Ft-os kötbér került kikötésre (kb. napi 2 %), amelyet a Legfelsőbb Bíróság – azt követően, illetve annak ellenére, hogy annak napi mértékét 2.500,- Ft-ra mérsékelte a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla – arányosnak, így mérséklésre nem szorulónak minősített.

B) A hibás teljesítési kötbér

Alapvetésként rögzítjük, hogy a hibás teljesítési kötbérnek két típusa létezik, az egyik a hiba kijavításának időtartamára vonatkozóan kikötött, jellemzően napi szinten meghatározott mértékű biztosíték, a másik pedig a bekövetkezett teljesítési hiba általi értékcsökkenés kompenzálására szolgáló kötbér akként, hogy annak vonatkozásában a kötbér jogosultja nem érvényesíthet szavatossági igényt (tehát a teljesítés hibás marad).

A teljesítés hibátlanná tételének (a hiba kiküszöbölésének) időtartamára vonatkozóan kikötött hibás teljesítési kötbér mértéke változó, annak funkciója a késedelmi kötbérével közel azonos, hiszen ilyen esetben a hibátlan teljesítés határideje csúszik akként, hogy így a kötelezett esik késedelembe. Ennek okán a hibás teljesítési kötbér e változatának maximálisan kiköthető mértékére vonatkozóan a késedelmi kötbér esetében megfogalmazottak megfelelően irányadók, tehát a napi mérték (ellenszolgáltatáshoz viszonyítva kikötött) 1 % körüli meghatározása mutatkozik megfelelőnek.

A „hiba ellenértékeként kikötött” kötbér tekintetében – az alábbiakban ismertetett bírósági gyakorlat alapján – az arányosságnak és a szerződésszegéssel (hibás teljesítéssel) okozott kárnak a mérsékelhetőség aspektusából kimagasló jelentősége van, aminek következtében a hibás teljesítési kötbér maximális mértéke nem határozható meg pontosan, nagyságrendi becslések azonban tehetők ebben a kérdésben. A Fővárosi Ítélőtábla FIT-H-GJ-2009-174. szám alatt közölt eseti döntésében a szerződéses ellenérték kb. 43 %-ában meghatározott hibás teljesítési kötbért a bíróság a felére mérsékelte, amely döntés meghozatala során kimagasló jelentőséggel bírt az, hogy a szerződésszegéssel elért vagyoni hátrány összege megegyezett ezzel a mértékkel (rögzítjük, hogy ebben az esetben a kikötött szolgáltatási díj mértéke elenyésző befolyással bírt a kötbér mérséklése szempontjából).A GYIT-H-GJ-2013-21. szám alatt közzétett határozatában egy támogatási szerződésben szereplő kötbérkikötést vizsgált a mérsékelhetőség szempontjából a Győri Ítélőtábla, amelynek során arra jutott, hogy a támogatási összeg 15 %-ában kikötött hibás teljesítési kötbér eltúlzott mértékű, annak 3 %-ra történő leszállítása szükséges.Egy ingatlan megvásárlására vonatkozó szerződésben szereplő kötbérkikötés vizsgálata képezte a GYIT-H-GJ-2011-52. szám alatt közzétételre került eseti döntés tárgyát, amely a szerződésben előírt állagmegóvási munkálatok teljesítését biztosította a rögzített vételár kb. 83 %-ában. Ezt a mértéket túlzottnak találta a Győri Ítélőtábla, így 50 %-os mérsékléséről gondoskodott.

A FENT HIVATKOZOTT BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY A HIBÁS TELJESÍTÉSI KÖTBÉR MAXIMÁLIS MÉRTÉKE RENDKÍVÜL „ÉRZÉKENY”, BIZONYOS ESETEKBEN A SZERZŐDÉSES ELLENÉRTÉK 3 %-A MINŐSÜL CSAK MEGALAPOZOTTNAK, MÁS ESETEKBEN PEDIG A 40 % KÖRÜLI MÉRTÉK SEM TEKINTHETŐ ELTÚLZOTTNAK.

C)      A meghiúsulási kötbér

A nem teljesítés esetére kikötött (más néven meghiúsulási) kötbér alkalmazható maximális mértékére vonatkozóan a hibás teljesítési kötbér esetében tett megállapítások megfelelően irányadók tekintettel arra, hogy e típusú biztosíték esetében is kimagasló jelentőséggel rendelkeznek az alapul fekvő ügy specifikumai. Ennek ellenére e szankció vonatkozásában a közzétett bírósági döntésekben nem olyan mértékű a „szórás”, mint a hibás teljesítési kötbér esetében, így nagyságrendileg meg lehet határozni annak alkalmazható maximális mértékét, az alábbiak szerint.

ABH 2005. 281. számon közzétett eseti döntés alapján a vagyoni szolgáltatás kb. 46 %-ában meghatározott mértékű meghiúsulási kötbér módosításának nincs helye, mégpedig azért, mert a kötbér jogosultját az annak alapjául szolgáló szerződésszegés következtében jelentős kár érte. A BH 2014. 178. és a BH 2004. 191. számon közölt eseti döntésben egyaránt az került megállapításra, hogy az ellenszolgáltatás 20 %-ában meghatározott mértékű meghiúsulási kötbér nem tekinthető eltúlzottnak, annak mérséklése nem indokolt. Az eljáró bíróság a 270.000 db naposcsibe szállítására vonatkozó szerződés (részbeni) nem teljesítése esetére kikötött 30 %-os mértékű kötbér vonatkozásában állapította meg az arányosságot a BH 1998. 139. szám alatt közzétett döntésben.A Fővárosi ítélőtábla a FIT-H-GJ-2011-294. szám alatt közzétett döntés alapjául szolgáló eljárás során azt vizsgálta, hogy a 37.000.000,- Ft-os vételárat tartalmazó szerződésben kikötött, összesen 8.000.000,- Ft-os meghiúsulási kötbér megfelelő mértékűnek mutatkozik-e az eset összes körülményét figyelembe véve, aminek eredményeképpen az arányosság kimondására került sor, tehát a vételár kb. 21,6 %-ban megállapított mértékű kötbér mérséklésének nem volt helye.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

Illusztráció: Designed by Freepik